Tudjuk, hogy sokan azt mondják, nincs szükséged szakemberre, de legyél biztos benne, hogy van. És nem azért, mert nem tudsz helyesen írni vagy összerakni egy sztorit, hanem azért, mert a te fejedben létezik. Még ha pihenteted is a kéziratot, akkor is előjönnek egy újraolvasásnál a kapcsolódó gondolataid, és egészen máshogy fogod látni a szöveget, mint az, aki nincs a fejedben.
Másrészt mire a kéziratból könyv lesz, az egy rendkívül összetett folyamat, jó esetben sok ember összehangolt munkáját igényli (de mindenképpen egynél többét :D ), és persze lehetsz modernkori polihisztor, aki az élethosszig való tanulás elvét követve úgy gondolja, hogy mindenből IS kiképzi magát, de lássuk be: a folyamat minden résztvevője jó esetben évekig tanulta, amit csinál, szóval elég irreális elvárás lenne magaddal szemben, ha 4-5 ember sokévnyi tudását szeretnéd elsajátítani pár hónap alatt.
Lássuk, mi is ez a bonyolult folyamat részeire bontva!
Szerkesztés: tartalmi/fejlesztő és line edit. A tartalmi szerkesztés során kerülnek a helyükre a hiányzó mozaikdarabkák, kitöltésre a logikai, motivációs és egyéb feketelyukak. Bármilyen alapos, tervező szerző is vagy, vannak dolgok, amik számodra teljesen egyértelműek, mert ismered kívül-belül a sztorit, a szereplőid, a hátterüket. Ezzel azonban senki más nincs így, csak te. És ami neked egyértelmű, az számukra nem lesz az. Erre hívja fel egy jó szerkesztő a figyelmed. Arról nem is beszélve, hogy ha kevésbé vagy tervezgetős szerző, pláne becsúszhatnak olyan logikátlanságok, amik ebből adódnak. Ezután jön a line edit. És igen, akkor is szükség van rá, ha nyelvzseni vagy, mert másrészt meg író, aki benne él a történetének szövegében. Nem fogsz minden szóismétlést kiszúrni, ami másnak viszont a szemét szúrja ki, és nem fogsz észrevenni minden csálé mondatot, kilógó szót, elcsépelt hasonlatot. Így a legjobb az, ha ezt valaki kívülről látja, lehetőleg olyan, aki nem csak lelkes amatőr egy bétás/írós csoportban, hanem van hozzá tudása is :)
Korrektúra: Lehet, hogy szuper vagy helyesírásból. Sőt, még központozásból is. Én az vagyok, de a saját szövegeimben sokszor mások találják meg az elütéseket (hiába olvastam őket tényleg százszor :D ), mert az agyad korrigál. Nem tudom, ismered-e azt a játékot, hogy a szavaknak csak az első és utolsó betűjét hagyják a helyén, az összes többit felcserélik, mégsem kell gondolkodnod rajta, mi van odaírva. Az agyad előre tudja, minek kéne ott lennie, és nem zavarja, ha nem az van ott. A külső szem itt sokat segíthet, és az sem biztos, hogy még mindig jó vagy helyesírásból (egyrészt módosították a szabályzatot, másrészt találkoztam már több olyan esettel is, hogy annó az iskolában tanították rosszul, és az persze ottmarad, ha egyszer beleverték az emberbe).
Tördelés: Nem, nem elég, ha wordben beállítasz egy-két dolgot. Mondjuk sorkizártra teszed a szöveget, állítasz behúzást. Magasabb szinten bekapcsolod az elválasztást… De tudod, milyen szabályok vonatkoznak az elválasztásra, ha nyomtatásról van szó? Hogy mi az a ligatúra? A fattyú- és árvasor? És még egy tucat dolog, ami szükséges ahhoz, hogy egy könyv a szemednek is jólessen :)
Borítótervezés és -készítés: Tudsz használni egy képszerkesztőt, nagyjából, le tudsz tölteni egy stockfotót, és tudsz rá tenni feliratot? Szuper! De így semmi egyedi nem lesz a borítóban, ráadásul tudod-e, mi az a kifutó, színprofil vagy felbontás? Ezekről sem árt némi fogalom, ha borítóról van szó, ráadásul sokkal jobb, ha van benne valami egyedi. Még ha stockfotót is használtok majd, legalább a tipográfia… És az még jobb, ha passzol is könyvhöz :)
Természetesen ha egy vagy több területen szakértő vagy, fentieket nem kell magadra venni, de az a tapasztalatom, hogy az író leginkább író, nem minden más ;)
By Tira
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése